Zaklatott voltam ma, de nagyon. �gy szeretem Sandr�t! Mi�rt kell eladnunk? Az igaz, hogy kin�ttem, na de att�l m�g megtarthatn�m, m�g ha nem is lovagolok rajta...

Hazafel� ballagtam az iskol�b�l egy novemberi, h�v�s napon. Ma p�ntek volt, vagyis holnap h�tv�ge; ez mindig nagyon feldobott. De ma egyszer�en... Hihetetlen�l �reztem magam. N�gy �ve kaptam egy haflingi kanc�t, Sandr�t. Versenyeket nyertem vele, rajta tanultam meg ugratni. �s ma bejelentik reggel, iskola el�tt a sz�leim, hogyha tov�bbra is ilyen komolya szeretn�m folytatni a lovagl�st, akkor elkell adnunk Sandr�t, mert m�r kin�ttem, �s ha eladjuk, akkor tal�n abb�l, meg egy kis sp�rolt p�nzb�l �sszedobhatn�nk egy nagyobb l� �r�t, mivel Sandr�t m�r kin�ttem. A l�bfejem egy picit a hasa al� l�gott, �s h�t ugye a k�nyelmes lovagl�shoz csak jobb egy nagyobb l�, f�leg, hogy versenyezni szeretn�k.

Legal�bb annak �r�lhetn�k, hogy kapok m�sikat. Na de �n �gy megszoktam az �n dr�ga, pici, 140 cm marmagass�g� s�rga haflingimat!

15 �ves voltam, 160 cm. Az �letem volt a lovagl�s, hat �ve tanultam. Az �llatokat is nagyon szerettem. Szabadid�mben legink�bb lovagoltam, olvastam.

Mire haza�rtem, m�r mindenki otthon volt. Mikor bel�ptem az ajt�n, csendesen k�sz�ntem, �s a szob�mba vonultam. Lev�gtam a t�sk�mat az �gy mell�, �s le�ltem laptopozni.

Egy elad� lovakkal foglalkoz� oldalra t�vedtem, ahol n�zel�dtem. Hogy mi�rt, azt magam sem tudom. H�t nem Sandr�t szeretn�m �n megtartani? M�gis csak m�sik l� kell nekem? M�g magamat sem �rtem...Akor hogy �rtsem meg a sz�leimet...?

Egy sz�rke kanc�r�l sz�l� h�rdet�sen akadt meg a szemem:

"Belovagolt, hat �ves gy�ny�r� kanca, champion gy�ztes felmen�kkel apai �gon."

�s egy mell�kelt fot� volt a weblap alj�n. Val�ban sz�p l� volt, nagy, 170 cm. Testalkata karcs� volt, l�bai v�konyak, �s nagy homloka.

R�gt�n megtetszett, de �n igaz�n akkor is Sandr�t szeretem! �t a h�ts� ker�nkben tartottuk, egy k�t bokszos ist�ll�ban. Igaz, nagyon kicsi volt az a legel�, csup�n �t m�ter, de maga a l� sem volt nagy. Volt lovasoktat�m szerint pont j� neki.

M�r r�g�ta nem j�rtam lovasoktat�hoz. � elk�lt�z�tt a v�rosb�l, �n pedig az�ta nem tanulok lovagolni rendesen, csak Sandr�val szoktam.

Mondom, igaz�b�l nem n�ttem ki Sandr�t, a l�bam �pphogy egy picit �r a hasa al�, de a versenyz�shez any��k szerint egy nagyobb l� m�gis csak k�nyelmesebb lenne.

-H�t j�.. - mondom mindig, de gondolataim Sandra k�r�l keringenek, aki bizony�ra most is kint legel�szik.

"Nem, nem adjuk el Sandr�t! Ha kell, akkor m�g dolgozni is fogok, de Sandr�t nem!" - gondoltam. H�, ez nem is rossz �tlet! Mi lenne, ha dolgozn�k p�ld�ul egy lovard�ban, �s akkor kapn�k fizet�st, �s abb�l nagy nehezen b�r, de ell�thatn�m a p�nimat, �s any��k vesznek egy nagyobbat, �s akkor m�r k�t lovam lehetne!

Kimentem a konyh�ba. Anyu akkor vette ki �ppen a mikr�bol a spagettit, amit im�dok. Miel�tt m�g elkezdtem volna enni, elmes�ltem neki elm�letemet a k�t l�r�l, �s hogy tal�ltam egy sz�p kanc�t.

-K�t l�? Hogy? Eleve �r�lj, hogy tudunk venni neked egy m�sikat! Sandr�t m�r kilovagoltad, kicsim. - mondta anyu.

-Anya! Mi�rt n�ttem ki? Alig �r a l�bam a hasa al�! N�zd csak meg a t�vlovagl�kat, �k milyen lovakon lovagolnak! - �rveltem.

-J�, de te nem t�vlovagl� vagy, hanem egy �gyess�gi versenyeken indul� lovas, aki m�r kin�tte a p�nij�t - mondta erre anyu.

-Anya k�rlek! Hadd pr�b�ljam meg legal�bb! M�g ma elmegyek a lovard�ba! K�rlek! - k�ny�r�gtem.

-H�t... V�g�lis egy pr�b�t meg�r, de ha nem teljes�lsz munka k�pesnek, akkor elkell adnunk Sandr�t! Hidd el, nekem is a sz�vemhez n�tt, de na, tudod...

Gyorsan befaltam a spagettit, adtam any�nak egy puszit, �s rohantam ki Sandr�hoz. Eddig, vagyis k�t napja nem j�ttem ki hozz�, mert b�rmikor megl�ttam, s�r� g�rcs�m lett, hogy elkell adnunk, de most.. Most majdnem hogy az �r�mt�l s�rtam.

-Sandra! - ki�ltottam messzir�l, mire � felemelte a fej�t, �s a ker�t�shez �getett. Kilenc �ves volt, pont j� korban a versenyz�shez. M�ghozz� okos, �s gyors is volt. Igaz�n szerettem ezt a lovat, nagyon kedves. Pont nekem val�!

-K�zeld, megtarthatlak! - mondtam neki, mire � �l�nken k�vetett szem�vel, mik�zben �tb�jtam a ker�t�s alatt. �gy, ahogy most �lltam, az � marja az orromig �rt. 

-Viszont ma nem tudunk lovagolni, sajn�lom! - mondtam neki, mert elkezdte cs�pkedni az izzaszt�t, ami a kar�m kapuj�ra volt kirakva, hogy megsz�radjon.

Mennem kell a lovard�ba, gondoltam magamban. Biztos adnak valami j�, k�nny� munk�t, kapok �rte egy kis fizet�st, �s m�r k�sz is!

Na de ekkor m�g nem gondoltam, milyen neh�z is egy lovat eltartani egyed�l.