Mikor hazafel� ballagtam a fodr�szatb�l, nagyon s�t�t volt m�r. Ilyenkor mindig f�ltem egy kicsit, hogy az egyik sik�torb�l nehogy el�ugorjon valaki �s meg�lj�n. Tudom, �n m�r csak ilyen f�l�s vagyok. Tal�n az az oka, hogy sok krimit n�zek, na de nem baj.

F�z�san tettem zsebre a kezemet, ugyanis hideg sz�l f�jt. Itt bent a v�rosban j�val h�v�sebb volt, mint a lovard�ban, vagy ak�rhol. Ezt sosem �rtettem, �s nem is fogom meg�rteni...

A telefonom megcs�rrent. Mint mindig, most is sietve pr�b�ltam el�venni, �s �gy kapkodtam, hogy majdnem elejtettem. Felvettem.

Nem sz�lt bele senki, �gy �n pr�b�lkoztam. 

-Hall�? - sz�ltam bele a mobiltelefonba. 

Semmi. M�gegyszer pr�b�lkoztam, majd m�gegyszer, mikor kezdtem megijedni. Letett�k. 

P�r m�sodperc m�lva �jra megsz�lalt a telefonom. Most is felvettem, b�r �gy v�ltem, nincs sok �rtelme.

-HALL�? - ki�ltottam bele, h�tha most jobban meghallj�k.

Bip bip bip. Megint lerakt�k. Most sz�rakoznak velem?!

Ijedten n�ztem k�r�l. Sehol semmi, mindenhol s�t�ts�g. �ppen a nagy puszt�n s�t�ltam kereszt�l. Mi nem a v�rosban laktunk, hanem egy bek�t��ton, amihez nagyon k�zel volt a lovarda.

�gy �reztem, nem �rt, ha kicsit gyorsabban megyek, �gy elkeztdem futni. Bevallom, el�gg� f�ltem.

Mikor haza�rtem, gyorsan bez�rtam magam ut�n a nagy vaskaput. A h�z fel� tartottam, amikor ny�sz�t�st hallottam az ajt� fel�l. Lelass�tottam, �s halkan l�pdeltem, hogy halljam, pontosan honnan is j�n.

Ez k�ts�gtelen; a h�zt�l j�n. M�ghozz� a bej�rati ajt�... el�tt!

Ott �llt egy kis doboz, amib�l j�tt a ny�sz�t�s. Leguggoltam, majd k�zelebbr�l megn�ztem azt a dobozt. Felemeltem, majdnem hogy elejtettem. Votl benne valami, ami egyfolyt�ban megmozdult. Vajon mi ez? K�ts�gtelen, hogy egy �l�l�ny! Mivel itt s�t�t volt, �s nem l�ttam semmit, bementem a h�zba, �s j�l bez�rtam az ajt�t. Levettem a cip�m, majd le�ltem a kanap�ra a nappaliban. A rejt�lyes dobozt az �lembe vettem, majd lassan kinyitottam. El�sz�r csak egy nagy, sz�r�s fejet l�ttam, majd kibontakozott: ez egy t�nd�ri kiskutya!

Na de v�rjunk csak. Ezen a kis dr�g�n van valami... Nem is. A dobozon! Egy s�rga, tapad�s pap�ron ez �llt: Ez a ti�d. Tudom, hogy v�gyt�l m�r r�g�ta r�. �gy gondoltam, most m�r k�szen �llsz egy saj�t �llatra. Apu.

-�, apa! - vis�tottam hangosan. Tudtam, hogy nincs itt, de akkor is, nagyon �r�ltem. Eml�kszem, hogy m�g amikor 10 �ves voltam, akkor is hogy k�ny�r�gtem egy kiskuty��rt. Mivel m�g nem volt kuty�m, de rengeteget tudok r�luk, �gy r�gt�n r�j�ttem, hogy ez nem lehet m�s, csak is egy Westy lehet. Nagyon picike volt ez m�g, nem lehetett t�bb k�t h�naposn�l. Boldogan �leltem magamhoz. A kiskutya b�josan n�zett r�m, �s amikor megfogtam, abbahagyta a ny�sz�t�st, �s elkezdte nyalni a kezemet. 

-Mi legyen a neved, sz�ps�g? - k�rdeztem boldogan, mik�zben magam el� tartottam, hogy jobban megszeml�ljem �t.

- Hisz te l�ny vagy! :D

-Franci? ���, az nem j�. Lucy? Az sem. Legy�l Cally. Mit sz�lsz hozz�, Cally? - k�rdeztem �jdons�lt kis dr�g�mat.

� erre nem csin�lt semmi egyebet, mint hogy kap�l�zott, hogy fogjam meg �jra rendesen.

Na de egy gondolat nem f�rt a fejembe; apu m�r elment, amikor elindultam, �s nem rakhatott ki az ajt�ba SEMMIT sem, mivel ott �lltam! Na mindegy, gondoltam, majd megk�rdezem t�le.

Este 21.00 volt, kezdtem f�radt lenni. Bekapcsoltam a t�v�t, �s az �lembe vettem Cally-t. �gy �r�ltem! V�gre saj�t kuty�m van! M�r mi�ta v�rtam erre...

Elnyomott az �lom.

Arra �bredtem, hogy s�t�ts�g van a h�zban. Cally mellettem fek�dt, �n pedig ijedten keltem fel. Ebben a pillanatban, amikor felugrottam az �gyr�l, visszat�rt a villany, �s a t�v� is.

-Na j�l van m�r... - mondtam fennhangon, mire Cally elkezdte t�pni a zoknimat.

-Nem, kisasszony! - emeltem a magasba. - Ilyet nem, nem, nem, nem csin�lhatsz.

Bez�rtam a szob�mba, am�g megf�r�dtem. K�r�lbel�l �jf�l lehetett, mire nagy forgol�d�sok k�zepette eltudtam aludni.